lőcsei feszület: 1. valójában csak korpusz 1350/70-ből, a szepességi →faszobrászat alkotása, a →misztikus feszület magyarországi példája. A misztikus keresztek népes családján belül korpusza a higgadtabb, mérsékeltebb típus követője, a test nagy nyugalommal függ keresztjén, mentes a korábbi Ny-i korpuszok szenvedélyétől, expresszionizmusától. Szerkezete a →mateóci feszületével azonos, talán ugyanannak a mesternek a műve. Eredeti keresztfája elveszett, alakja vsz. villa v. ágkereszt volt. - 2. a →lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom déli karzatán álló Kálvária központi alakja (1490 k.). Szinte vízszintesen tárul a megfeszített Jézus 2 inas, sovány karja a keresztfa 2 ágára, súlyos töviskoronát viselő, szakállas feje jobb vállára csuklik, domború mellkasán bordái plasztikusan rajzolódnak ki, gyomortájéka besüpped, ágyékát szenvedélyes lebbenésű, bal oldalt megkötött, kemény faragású kendő borítja, egymásra szegezett 2 lába karjához hasonló inas-soványsággal feszül a keresztfa gerendájához. Alkata Veit Stossnak a krakkói Mária-tp-ban levő robusztus kő Krisztusáét követi, de nyúlánkabb arányaival, csontosabb végtagjaival, simábban domborodó mellkasával ugyanakkor önálló alkotás is. A krakkói Krisztus keletkezése 1480 tájára esik, így a ~ 1490 k. készülhetett. **

1. Radocsay 1967:24. - 2. Radocsay 1955:372; 1967:82.